Tiszteletének sokszínűsége saját korában messze felülmúlta Szent Istvánét és Szent Imre hercegét is.A régi Szent László-kultusz a maga középkori ragyogásában nem tudott Szent István tisztelete mellett újjászületni, de néphagyományunk a mai napig elevenen őrzi emlékét. Ilyenek például Erdélyben a Szent László pénze néven emlegetett lapos kövek (nummulitok), vagy a Szent László füve (gentiana cruciata), mely nevét a monda szerint azért kapta, mert László imádságával kikönyörögte: az a fű, amelyet kilőtt nyila találomra átszögez, gyógyítsa meg a pestisben szenvedőket.

Szent László több csatában küzdött a betörő sztyeppei csapatok ellen. A jelenetsort a Kerlés hegyi ütközethez kapcsolják. A csatát a Képes krónika írja le részletesen. Ennek eseménysora a következő:

  • Szent László herceg észrevesz egy pogány vitézt, aki egy szép magyar lányt visz lova hátán.
  • Szent László herceg üldözni kezdi Szög nevű lován.
  • Amikor már eléri és lándzsájával ledöfné nem tudja az utolsó métereken közelebb vinni lovát a vitézhez.
  • Ezért így kiált Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!«
  • A leány ezt megteszi. A két küzdő fél birkózni kezd.
  • Szent László nem bírja legyőzni a kun vitézt. A leány segít és a kun vitéz inát elvágja.
  • Szent László a leány segítségével nyaksebet ejt a kun vitézen.
  • Az utolsó jelenetben Szent László a leány ölébe hajtva fejét pihen.